A taláros testület az RMDSZ és a többi ellenzéki párt óvását elutasítva szerdán kimondta: nem sérti az alaptörvényt a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni. A döntés miatt már a kormánypártok sem bíznak abban, hogy idén alkotmányt módosíthatnak, és a közigazgatási régiók megalakítása is késhet. Mivel Románia csaknem hárommillió - a választói névjegyzékben továbbra is szereplő - polgára külföldön dolgozik, tavaly a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetségnek (USL) sem sikerült a választók több mint felét urnákhoz szólítani az államfő leváltását célzó népszavazáson.
Kelemen Hunor kifejtette, ha nem lesz új alkotmány, akkor nem alakulhatnak közigazgatási régiók sem, ami a magyarságnak jó hír. Bár az alkotmánymódosítás során történtek előrelépések a kisebbségek szempontjából, úgy vélte, hogy a régiók megjelenése visszavághatja a más területeken elért nyitást. Az USL ugyanis olyan nagy közigazgatási régiókat tervez, amelyekben minden magyarlakta térség kisebbségbe kerül, és még a legnagyobb magyar közösség - székelység - képviselete is kiszorul a regionális döntéshozatalból.
Az MTI kérdésére, hogy elhárult-e a magyar magyarlakta térségek román többségű közigazgatási régiókba való beolvasztásának veszélye, az RMDSZ elnöke azt mondta: elodázódott a veszély.
"Időt nyertünk. Aki időt nyer, életet nyerhet" - tette hozzá, rámutatva, hogy az alkotmánymódosítási tervezetet a parlament mindkét házában meg kell még szavazni, így az RMDSZ-nek lesz még lehetőség érvelni a közigazgatási régiók bevezetése ellen, vagy a hagyományos térségek különleges jogállásának bevezetése mellett.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére megerősítette: az RMDSZ nem tett le arról, hogy tömegmegmozdulást szervezzen, amelyen a magyarság kinyilvánítja álláspontját a régiósításról.
"Szeptemberben tervezünk egy olyan megmozdulást, amely a közösségi akaratot fölmutatja, a régióátszervezéssel kapcsolatos veszélyekre felhívjuk a figyelmet, elmondjuk, mit tartunk jó megoldásnak a mi szempontunkból és Románia szempontjából. A mostani alkotmánybírósági döntés ezt a szándékunkat és ezt a lehetőséget nem írta felül" - mondta az MTI-nek az RMDSZ elnöke.